A korábbi blogbejegyzésben már megosztottam veletek, hogy mit is értek az ayurvédikus jógafogalmán. A mai bejegyzés tovább visz minket ahhoz, hogy konkrétan mikor szükséges a jógagyakorlásban valamiféle változtatás és hogyan is értelmezzük azt, hogy egy jógagyakorlás dosha kiegyenlítő.

Először ehhez nézzük meg röviden, mi is az a dosha, mi a Prakriti és mit kell rajta kiegyenlíteni?

A dosha elsősorban egy olyan biológiai erőt jelöl, amely felelős és amely beindítja a test és benne a szervek különféle funkcióit. A dosha másodsorban úgy is használatos, mint egy jelzés arra, hogy milyen is valakinek a természete, vagyis a Prakritije. Nézzünk példákat mind a kettőre.

A dosha mint biológiai erő és a jógagyakorlás

Először nézzünk néhány példát a doshák mint biológiai erők, testfunkciók működésére.

A Vata dosha felelős a kiválasztásért, az emésztés végén a szárításért, szétválasztásért, a testben történő áramlásokért (pl. véráram, légáram – oxigén áramlása, idegi impulzusok), és általában a testből az anyagok távozásáért (pl. széklet, gázok stb.), valamint az egyensúlyérzékért és az irányok érzékeléséért. Székhelye a testben a vastagbél.

A Pitta dosha felelős a biológiai átalakításért, a vér összetételéért, a test hőháztartásáért, a hormonrendszer működéséért, a méregtelenítésért, az emésztésért, a felfogóképességért, a látásért és a tápanyagok bontásáért, feldolgozásáért. Székhelye a máj.

A Kapha dosha funkciója az összetartás, a test stabilitásának biztosítása (csontok erőssége, izomzat fejlettsége útján), a sejtállomány fenntartása, a kenés, hidratálás és az olajozás (pl. ízületek, bőr hidratáltsága).

Ezek az erők tehát minden testben, vagyis mindenkiben hatnak, így ha azt érzékeljük, hogy probléma van pl. a látásunkkal, akkor könnyen kikövetkeztethetjük, hogy szervezetünkben a Pitta dosha működésében zavarok álltak be, így azzal kell foglalkoznunk. Ezek a zavarok általában a doshák felhalmozódásából, erejük növekedéséből erednek, tehát ennél a példánál maradva például arról lehet szó, hogy az utóbbi időben azért romlott a látásunk, mert sokat idegeskedtünk, kapkodtunk, haragosak voltunk, türelmetlenek és túlhajtottuk magunkat a munkában. Így a megoldás egy ideiglenesen Pitta kiegyenlítő jógagyakorlás lesz függetlenül az általános doshikus alkatunktól.

Az ilyen jellegű kiegyenlítés tehát akkor alkalmazandó, amikor egy vikriti, vagyis atermészetestől eltérő, elhajló állapotról, vagyis egy kezdődő beteg állapotról van szó.

A másik lehetséges alkalom az instant dosha kiegyenlítésre az éghajlati változás, különösen évszakváltásokkor. Jellegzetesen magyaros tünet a frontérzékenység, ezért sokszor hülyének néznek minket a külföldiek, pedig jól érezzük, hogy a természet változása igenis kihat a szervezetünkre. Az éghajlat változásai befolyásolják a biológiai erőink, a doshák működését, így ezekhez igazodnunk kell. Az Ayurvédikus jóga ezért különösen kiemelten foglalkozik aszezonális jógagyakorlás szabályaival.

A dosha mint a Természetünket meghatározó tényező és annak a jógával való kapcsolata

Minden emberben megvannak a fent említett doshák, ellenben minden emberben ezek aránya születéstől fogva más és más. Könnyen értelmezhető ez a dolog, ha már a kisbabákat figyeljük. Egyiknek eleve sokkal jobb a hangja, erősebb a felépítése, nyugodtabb, nincs probléma az emésztésével, míg egy másik baba állandóan lázas, kiütéseket kap és irritált a bőre, türelmetlen és rakoncátlan, sokat és agresszívan sír, vagy éppen nagyon hasfájós, görcsölős, egy pillanatra sem lehet egyedül hagyni és a széltől is óvni kell, mert egy pillanat alatt megfázik, meghűl, vagy megbetegszik.

Azért hoztam példának a babákat, mert már náluk látszódnak a természetes különbségek és ezek aztán a fejlődésünk során egyre jobban megkülönböztetnek minket egymástól. Éppen ezért szomorú, hogy általában a mai világunkban egyáltalán nincs különbségtétel az emberek között, mindenkire ugyanazok a dolgok vonatkoznak, pedig figyelembe kellene venni, hogy különböző embereknek más az életritmusa, más a biológiai működése, más a felfogóképessége és természetesen más a mentális működése is.

Ha tehát azt mondom például, hogy valakinek Vata dosha Prakritije van, az azt jelenti, hogy olyan természettel, vagyis olyan testfelépítéssel és mentális beállítottsággal rendelkezik, amely a Vata dosha többletét mutatja. A fentiekből is értelmezhető, hogy az ilyen ember mozgékonyabb lesz, radikálisabb, újító és általában érzékenyebb lesz az idegrendszere és az emésztése. Ez a velünk született dosha Prakriti megmutatja, hogy hosszabb távon milyen betegségekre leszünk hajlamosak és mire kell odafigyelnünk a személyes egyensúly megtartása érdekében.

A jóga szempontjából nagyon fontos, hogy ismerjük, milyen is ez a mi természetes alkatunk, hiszen a jógagyakorlásunknak általánosságban, tehát akkor is, amikor nincs egy vikriti vagyis beteg, elváltozott állapontunk, ehhez az alkathoz igazodnia kell. Ha ez nem így van, akkor a természetes betegséghajlamaink könnyebben előjöhetnek. Fontos megjegyezni, hogy az egyéni alkatunk, a dosha Prakritink számunkra kijelöli az egészséges egyéni egyensúlyunkat, a természetes egészséges állapotunkat, tehát azt önmagában nem kell kiegyenlíteni. Tehát, ha valaki Vata dosha Prakritivel rendelkezik, akkor ezt nem kell megváltoztatni, illetve erre törekedni. Sőt nem is lehet. A doshánk adott, nem változik, legalábbis lényegében nem, ahogy például a vonásaink és a csontozatunk is csak kevéssé módosulhat az életünk során.

Egy Vata típusú általában vékony embernél tehát nem érdemes azon munkálkodni, hogy őt “felhízlaljuk” hiszen ez valószínűleg úgysem menne. Egy ilyen embernél a vékonyság és a gyors anyagcsere természetes állapot, ha így egészséges, nincs azzal semmi baj. Csak akkor kell beavatkozni, ha kóros vagy patológiás tüneteket mutat pl. bélproblémákkal küzd vagy idegrendszeri elváltozásokat mutat.

A doshikus alkatot tehát nem kell kikorrigálni, vagy megváltoztatni, arra azonban ügyelni kell, hogy a Vata dosha ereje ne fokozódjon a Vata dosha túlsúlyát mutató ember esetében. Tehát általánosságban olyan jógagyakorlást kell választani, ami a Vata tulajdonságait mederben tartja és inkább Kapha és Pitta elemeket fokozó gyakorlatok vannak benne.

A fentiekből érthetővé válik, hogy ha a jógában mindig ugyanazt a sort gyakoroljuk, figyelmen kívül hagyva a saját testünk változásait, illetve a minket körbevevő, ránk ható külvilág, a nagyobb Természet változásait, akkor egy életidegen folyamatban vagyunk. A bemerevedés, a természet ezen magasabb erőinek való ellenállás nem a mi javunkat fogja szolgálni, hisz olyan erőknél gondoljuk magunkat erősebbnek vagy azon kívül állónak, amelyek csak nevetnek a mi kicsinységünkön és tudatlanságunkon.

Az Ayurvédikus jóga lényege, hogy ezekkel a szerves folyamatokkal összeköttetésben maradjunk, megtanuljuk megismerni, megérteni a saját egyéni alkatunkat és tudjuk kódolni annak elváltozásait a saját természetünk vagy a külső természet változásainak függvényében. 

A következő bejegyzésben a Vata doshát és az azzal kapcsolatos jóga gyakorlatokat fogjuk megnézni.

 

F. Tóth Gabriella © 2014